április 2014

Település bemutatása

Pápától délnyugatra, Vid, Dabrony és Dáka közt fekvő település.Neve szláv személynévből alakult ki: a Vlasin-ból Oláson, majd Alásony lett.

Árpád-kori település. Nevét már 1240-ben említették az oklevelek Olosun, Olasun majd 1488-ban Nagh Alason néven.

A falu a török hódoltság alatt is lakott hely volt, lakosai már ekkor nagyrészt evangélikusok voltak.

A 20. század elején Vezsprém vármegye Devecseri járásához tartozott.

1910-ben 932 lakosából 931 magyar volt. Ebből 177 római katolikus, 47 református, 697 evangélikus volt.

Üzletek, Szolgáltatások

Név Telefonszám Weblap/Email Cím
Árúfuvarozás:      
       
       
       
Asztalos:      
       
       
       
Fodrász:      
       
       
       
Közlekedés:      
TeleKocsi   http://oszkar.com/  
Távolsági buszok   Menetrendek  
Vasútállomás   http://elvira.hu/  
       
       
       
Pincészetek      
       
       
       
Posta:   https://www.posta.hu  
       
       
       
Vegyeskereskedések:      
       
       
       
       
Vendéglátóhelyek:      
       
       
       

Amennyiben szeretne felkerülni a listára, és üzlete, szolgáltatása Somlóvásárhelyen található, küldje el adatait a hivatal email címére: hivatal@somlovasarhely.hu
A megjelenés ingyenes!

Polgármesteri Köszöntő

Kedves Látogatónk!

Nagyalásonyt az 1200-as évektől jegyzik. A lakosság lélekszáma az elmúlt 20 évben 540-560 között ingadozik.
Településünk központinak mondható, hisz itt található hat település területén gazdálkodó „Táncsics” Mezőgazdasági ZRT. központja és egyben a településünk fő munkaadója. Kisebb vállalkozások mellett még működik egy postahivatal, amit az Önkormányzat tart fenn.
A nagyalásonyi általános iskola öt település tulajdonában van, amit hét település önkormányzata tart fenn. Az iskolához a helyi óvoda mellett még másik három település óvodája tartozik mint közintézmény.
A háziorvosi ellátás központi rendelője szintén itt található a hozzátartozó védőnői szolgálattal és fogászati rendelővel amit 4 település tart fenn mint a Körjegyzőséget, aminek szintén nálunk van a székhelye.
A hatvanas évekig a falut evangélikus településnek tartották számon, de a hatvanas évek után egyre több lett a katolikusok lélekszáma.
A településünk a rendszerváltás után kezdett közművesedni. Először 1991-ben vízhálózat, majd 1996-ban gáz, 1997-ben telefon, 2000-ben csatorna majd kábel tévé beruházások történtek.
Civil szervezeteink jelentős szerepet töltenek be az önkormányzat mellett a falu életében.
Településünkön működik 2 vegyesbolt, 3 vendéglátó egység amelyek a falu lakossága és az idelátogatók igényeit kielégítik.
Az önkormányzat a turisztikai lehetőségekre helyezi a közeljövőben a fő hangsúlyt és ennek érdekében fejlesztéseket kíván megvalósítani.
Településünk változásait honlapunk rendszeres olvasásával tudja végigkísérni
Látogassa honlapunkat és ismerje meg falunk történetét, mindennapjait.

Csöngei Gábor
polgármester

 

Pálinkafőzde

Csúcstechnikájú pálinkafőzde épül Somlóvásárhelyen

Három különböző megújuló energiaforrást használnak majd az újonnan létesülő és csak minőségi alapanyagokat feldolgozó gyümölcspálinka-lepárló üzemben.
Csaknem 800 millió forintos beruházással gyümölcspálinka-lepárló üzem épül a Veszprém megyei Somlóvásárhelyen. A létesítményt a tervek szerint az idén májusban adják át - tájékoztatta Fehér Péter, a beruházó Somló Spirit Kft. ügyvezetője az MTI-t. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal mezőgazdasági termékek értéknövelése címen 338 millió forint pályázati forrást biztosított a projekthez .
Terveik szerint az üzem fő terméke a Somló hegyen termett szőlőből készült, fahordóban érlelt pálinka lesz, de ezen kívül törkölyből és erdei gyümölcsökből is készítenek pálinkát.

A somlóvásárhelyi pálinkafőzdében évente több mint 350 tonna gyümölcs feldolgozására lesz lehetőség, és ez a gyártókapacitás százezer palack pálinkának felel meg.
Az 1100 négyzetméteres üzemcsarnok 3,8 hektáros építési területen létesül, a látványfőzde kétszintes, zöld tetővel fedett „dombház” lesz. A lepárló helyet ad a gyümölcs beérkezésétől a palackozott végtermék távozásáig minden folyamatnak. A gyümölcspálinkáikhoz a legjobb minőségű hazai alapanyagot fogják beszerezni.

A beruházás során három különböző megújuló energiaforrást használnak: az üzem melegvíz-ellátását napkollektorral biztosítják, az épület fűtéséhez geotermikus energiát használnak, és a lepárláshoz szükséges hőt a hegyről származó szőlővenyigéből készült pellettel állítják elő.

 

Pincészetek

Somlói Borászatok

  • Balogh Kispincészet                           
  • Barnabás pince
  • Bálint Pince
  • Bálint Pince
  • Barcza Bálint Pincéje
  • Bogdán Birtok Pincészete
  • Borbély Családi Pincészet
  • Csordás- Fodor Pincészet
  • Dénes Hegybirtok
  • Fazekas Pincészet
  • Fekete Bálint Pincéje
  • Györgykovács Imre Pincéje
  • Hollóvár Pince
  • Inhauser Pince
  • Kolonics Károly Családi Pincészete
  • Kreinbacher Birtok Pincészete
  • Laposa Birtok
  • Marton Pince
  • Mátyás Lovastanya és Pince
  • Oszvald Pincészet
  • Pápa Család Pincéje
  • Polgár-Mátyásfalvi Pincészet
  • Royal Somló Pince
  • Somlói Apátsági Pince
  • Somló Kincse Kézműves Pince
  • St Margit Pincészet
  • Szabó Attila Pincéje
  • Szabó Gyula Pincéje
  • Tornai Pincészet
  • Tóth Pince
  • Vándor Pince
  • Várkapitány Pincészet
  • Wetzer Péter Pincéje
  • Zsirai Pincészet
 

A Somlói Borok Boltja az,  ami a neve: egy bolt, ahol több, mint 130 féle, elsősorban palackos somlói bor kapható. A mindössze 60 m2-es kis pincében lévő üzlethelység 2012. július 25-én nyílt. Tulajdonosai a Somló környékéről elszármazott borkedvelők, akiket a bolt létrehozásában  a spontaneitás, a szerencsés véletlenek sorozata , de leginkább a Hegy és az itteni emberek iránt érzett feltétel nélküli szeretet vezérelt. A “Félúton” Somlói Borok Boltjának célja, hogy a Somló borait egy helyen összegyűjtve kínálja, megismertesse azokat és ezzel is segítse a Somlói Borvidék visszakerülését a világ bortérképén korábban elfoglalt, méltó helyére.

Boltunk nevét onnan kapta, hogy a hegytetőre vezető út felénél – azaz “Félúton” található.  Bár már elég magasan van, de autóval is rendkívül könnyen megközelíthető.

A Somló vulkanikus tanúhegy,  Európa egyik legkülönlegesebb, Magyarország pedig legkisebb borvidéke.  Varázslatos vidék.

A Somlói Borok Boltja nem csak enotéka – számos önkéntes akció és Somlói rendezvény szervezői is vagyunk. Boltunk-, és a velünk dolgozó önkéntes csapat nevéhez fűződik 2013 számos Somló-hegyi eseménye, mint pl. a Tavaszi Nagytakarítás a Somlón ,  az első somlói Éjszakai Pincetúra, a Borász a teraszon rendezvénysorozat, és annak gálaeseménye, a Somlói Borászgála is.

 

Kápolnák

Szent Margit - Kápolna

A Szent Margit-kápolna a Somló déli oldalán található kápolna, közigazgatásilag Somlóvásárhelyhez tartozik.

A kápolna a 15. században épült gótikus stílusban, majd a 18. század során átépítették barokk stílus szerint. 295 méter magasan található a Somló oldalában.

Építői a vásárhelyi apácák voltak, építéseMátyás király idejére esik. A török vész idején elpusztult és 1727-ben építették újra az eredeti helyén. Búcsújáróhely lett, 1736-ban már nagy erőszeretettel keresték fel messze földről a szép, Antiokheiai Szent Margit szüzet ábrázoló oltárképpel díszített kápolnát.

Mögötte áll Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kis kápolna. Hajdani felirata ez volt: Ezen fogadásból épült kápolna keresztelő János tiszteletére fog állani. Az út mellett pedig a zivatart elhárító, termést megóvó Szent Donát (római légionárius volt) szobra áll. A templom előtt emlékpark őrzi egy villám sújtotta, több száz évesre tehető idős hársfa emlékét, illetve fiatal hajtását.
Somló hegy Margit kápolna.JPG

Szent Márton-kápolna

A kápolna a 13. században épült román stílusban, majd a 18. században építettek hozzá egy késő barokk toldalékot. Már 1309-es keltezésű okmányok is említik ezt a régi vallásos emléket. Építői a vásárhelyi apácák voltak. Építési jellege is árulkodik koráról. Eredetileg torony nélkül készült, fatornyát csak jóval később emelték.

Valószínűleg a somlói vár kápolnájául szolgált. Erre enged következtetni a várhoz való közelsége, továbbá, hogy a várban nem volt kápolna és nem utolsósorban az a körülmény, hogy a törökök hároméves uralmát a toronyra illesztett félhold őrizte a legújabb időkig. Ezt a 20. században történt renoválás során leverték.



 

Szent Ilona-kápolna

Somlójenő külterületén, a Somló délnyugati oldalán, a Nagy-Somlói borvidéken a Szent Ilona Borúton, a Szent Ilona dűlőben, egy kis dombon a Vinum Somlaicum Bortársulás területén, 230 méter magasságban áll a karcsú tornyú Szent Ilona-kápolna (másik neve: Szent Kereszt-kápolna).
Egy 1399-ben kelt okmány már említi a jenei oldalon álló Szent Keresztről nevezett templomot. Valószínűleg a tüskevári (nagyjenői) pálosok építették azon a helyen, ahol a mostani kápolna is áll. Hogy ez a templom meddig szolgálta Isten dicsőségét és mikor dőlt romba, nem tudjuk. Lehetséges, hogy a Szent-Margit kápolnához hasonlóan ez is a török vész idején pusztult el. A templom emléke évszázadokon át élt a hívek lelkében, míg a XIX. század első felében elhatározták újraépítését. Éveken keresztül szüretkor mustot szedtek, ennek árát kamatoztatták és ebből vették meg a templom helyét, valamint ebből fizették a napszámosokat is. A kápolna felszerelését a hívek adományozták.

Somló Szent Ilona kápolna.JPG

Oldalak